Hegyvidék - vélemények, információk

A KITÖRÉS
A Vár és közvetlen környékére beszorított mintegy 23 000 német és 20 000 magyar katona (ebből 12000 sebesült) előléptetett SS parancsnoka, többszöri elutasítás után, Hitlertől csak februárban kapott engedélyt a kitörésre. Ekkor már több, a Balatontól több száz harckocsival indított, a Dunát elérő felmentő támadás is kudarccal végződött. A félelem tömeges öngyilkosságokat váltott ki: öngyilkos lett két tábornok, majd később a Diósárok u. 2. ház telkén 22 SS katona is.
A Városmajor környékéről Zsámbék irányába elindult kitörés a halottak, sebesültek ezreit eredményező véres ütközetté vált. A Városkút környékén a halottak százai, egyesek szerint ezrei feküdtek. Az úttesten (Istenhegyi út, Diana u.) tornyosuló holtakon félrehúzásuk előtt járművek közlekedtek, tapostak. Az ütközetben a Budapesten harcoló 45 000 fős német haderő végleg megsemmisült. Zsámbékot  2-300, Bicskét 900 katona érte el. Fogságba került a német SS vezérezredes, törzsével együtt, és a magyar tábornokok tucatja, közöttük az is, aki a parlamenterek meghallgatás nélküli megsemmisítését rendelte el.
Budapesten a háború véget ért, a kitűzött szovjet vörös lobogó mellé – a harcokban részt vett magyarok tiszteletére – kitűzték a Várban a piros-fehér-zöld magyar nemzeti zászlót is.

VÉGE
Kerületünk sűrűn lakott részén, minden házért ádáz küzdelem folyt. 1100-nál több lakos vesztette életét, és 350-400 üldözöttet koncoltak fel. A német-magyar-SS- tüzérségi tűz és bombák ugyan úgy rombolták lakhelyünket, mint a magyar önkéntesekkel együtt előre nyomuló szovjet csapatok fegyverei. A háború utolsó napjait tekintve indokolatlan, öncélú védekezés következtében kerületünk sűrűn lakott része romhalmazzá vált. Az Alkotás utca Déli pályaudvar felé eső házsorát, a Vérmezőtől a Márvány utcáig újjáépíteni sem lehetett, végül lebontották. Budapesten a Várkerület után a legnagyobb károkat kerületünk szenvedte el.
Hazánk felszabadult a „magyar fajvédők” és a hitleri német fasiszták uralma alól. Hitler magyarságellenes epizódja irtózatos pusztítással járt. Guderián vezérezredesnek, a német hadsereg vezérkari főnökének visszaemlékezése szerint a totális rombolást követelő Hitler parancsát a helyzet alakulása miatt nem tudták végrehajtani. A német hadsereg Bécset nem védte, az az esztelen pusztítást elkerülte.

                            Somogyi Sándor